| Nyugdíjemelés 2013: ennyi lesz a nyugdíjemelés mértéke 2013-ban |
| Nyugdíj 2013 |
| 2012 október 12. (péntek) 10:20 |
|
Nyugdíjemelés 2013 és öregségi nyugdíj emelés 2013: ennyi lesz a nyugdíjemelés mértéke 2013-ban. 2012. november elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíj, illetve egyes szociális ellátások összegét - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb, csütörtökön megjelent számában. A kormányrendelet értelmében a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 77 480 forint összeghatárig folyósítható együtt. A 2012. január-október hónapokra járó emelés összegét a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben, hivatalból kell folyósítani - olvasható a rendeletben. A nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, a balettművészeti életjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást és az önkormányzati képviselők közszolgálati járadékát. Az emelés megilleti a 2011. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülteket is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg. Továbbá a 2011. december 31-e után megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy baleseti járadékban részesültet is, ha az ellátását a januári emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának vagy baleseti járadékának megszűnését követő naptól állapították meg. A kormányrendelet értelmében emelni kell továbbá a 2011. december 31-ét követően megállapított özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást és baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámításának alapja az elhunyt jogszerző 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú nyugellátása vagy korhatár előtti öregségi nyugdíja. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni. Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni. A Nyugdíjbiztosítási Alapnak a központi költségvetés megtéríti a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a balettművészeti életjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások, és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők közszolgálati járadék emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit - olvasható a rendeletben. KSH: szeptemberben 6,6 százalék volt az inflációA fogyasztói árak szeptemberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szentet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Egy hónap alatt jelentősen emelkedett az üzemanyagok és a dohányáruk ára, míg árcsökkenés volt a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében. Az infláció 2008 augusztusa óta (6,5 százalék) nem volt ilyen magas, a mostaninál magasabb 2008 júliusában (6,7 százalék) volt. Londoni elemzők 6,1-6,6 százalékos inflációt vártak. Az idén az első kilenc átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció az augusztusi 5,1 százalékról 5,3 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke az előző hónappal azonos mértékben, 0,3 százalékkal nőtt. A fogyasztói árindex és a maginfláció közötti, éves szinten 1,3 százalékpontos különbség azzal magyarázható, hogy a nyers élelmiszerek (zöldség-gyümölcs), a járműüzemanyagok és a hatósági áras szolgáltatások (háztartási energia) nincsenek benne a maginflációs számításban - mondta Minary Borbála, a KSH főosztályvezetője az MTI kérdésére. Egy évvel ezelőtt a 12 havi maginfláció 3,0 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,6 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,3 százalék volt. Az egyhavi 0,4 százalékos inflációs adat főbb összetevői: az élelmiszereknél 0,6 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH, a liszt ára 9,4, a sertéshúsé 3,5, a baromfihúsé 2,5, a tojásé 2,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az idényáras élelmiszereknél (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,6 százalékkal csökkentek az árak. A ruházati cikkek havi 1,4 százalékos áremelkedése mögött a szezonváltás áll. A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 2,8 százalékkal nőtt, a háztartási energia ára ugyanakkor 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkeknél is 0,2 százalékos csökkenést mért a KSH. A múlt év szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek. Néhány termék ára jelentősen nőtt: a tojásé (33,8 százalék), a sertészsiradéké (24,3), az idényáras élelmiszereké (22,2), a csokoládé, kakaóé (17,1) és a sertéshúsé (13 százalék). A szeszes italok, dohányáruk ára is az átlagnál gyorsabban, 15,6 százalékkal nőtt. Hasonló mértékű, 15,7 százalékos drágulás következett be a járműüzemanyagoknál is 12 hónap alatt. A háztartási energia ára 5,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. A szolgáltatásoknál 4,5 százalékos 12 havi áremelkedést mért a KSH, a ruházkodási cikkeknél pedig 2,5 százalékost. A tartós fogyasztási cikkek ára egy év alatt átlagosan egy százalékkal csökkent. (MTI) |
